Fl vszzad utn elszr hirdettek kongresszust a vilg magyarjai Budapesten 1992-ben. A tallkoz eltt krt interjt a Magyarok Vilgszvetsgnek akkori elnktl a Szabad Eurpa Rdi. Szba kerl a szervezet mltja, a magyar diaszpra magyarorszgi

Lehetsgeink a jogllamisg helyrelltsra cmmel jelentetett meg egy tanulmnyt Kahler Frigyes, az Igazsggyi Minisztrium fosztlyvezetje 1992-ben. Ezutn krt tle interjt a Szabad Eurpa Rdi. Sz esik a civil trsadalom szereprl, a krtalan

gy vagyok nemzeti r, hogy a magyar sorskrdsek rdekelnek fknt mondta az 1992-es interjban a Szkelyfldn szletett alkot. Annak idejn vdoltk nemzetrulssal, de szkelyfldi elfogultsggal is. A beszlgetsben szba kerl a szorongs, a n

A szocilis ellts s a gondoskods az regekrl jraptse is szksgess vlt a rendszervlts utn. A lakossg negyede nyugdjas volt, s mr ltszottak a trsadalom elregedsnek jelei. A Szabad Eurpa Rdi 1992-es sszelltsa a trsadalombiztos

A St. Jupt fedlzetn s Fa Nndor oldaln teljestett fld krli vitorlzs tette ismertt Gl Jzsefet, akivel egy 1992-es jabb vllalkozsa kzben ksztett interjt a Szabad Eurpa Rdi. Idkzben az egsz csald letformja lett a vitorlzs, tud

Nem a rci kormnyozza ezt a vilgot, ezrt sosem lesz idegen a kltszet vagy a mvszet irracionalizmusa, mondta az 1992-es beszlgetsben a klt. Az irodalom olyan si szksgletet elgt ki, amit semmilyen ms technikai, racionlis mveltsg vagy ta

1992 oktberben arrl beszlt a nmet szabaddemokratk prtalaptvnynak budapesti irodavezetje, hogy ezek a nemzetkzi egyttmkdsek elengedhetetlenek voltak a demokratikus talakulsban. Interj Must Istvn liberlis politolgussal, egyetemi tanr

Csurka Istvn s Debreczeni Jzsef vitja korbcsolta fel a kedlyeket 1992 oktberben. Egy vitatott publicisztika s az erre adott vlasz miatt lt ssze az akkori kormnyprt, az MDF orszgos etikai s fegyelmi bizottsga. A trtntek nyomn gyjttt n

Nem az llampolgroknak akarunk kedvezni vagy a kormnyzatnak rtani mondta az Alkotmnybrsg akkori ftitkra a Szabad Eurpa Rdi 1991-ben kszlt interjjban. A beszlgets msodik rszben sz esik a hallbntets krli jogvitrl, a kamatad

Ez az alkotmnybrskods a jogrendszer alkotmnyossga rdekben mkdik mondta a testlet akkori ftitkra a Szabad Eurpa Rdi 1991-ben kszlt interjjban. Sz esik az talakul orszg eltt ll legnagyobb jogi kihvsokrl, gy a privatizcir